Vezess közös kiadásnaplót egyszerű szövegfájlokban, a számolást pedig bízd kódra

A szerző és a felesége pénzei vegyesek: van, ami az övé, ami a feleségéé, és van közös, de nem mindig fele-fele arányban. Egy időben esküvő, lakásfelújítás és egy hathetes montreali út zajlott egyszerre, a bizonylatok PDF-kivonatként, képernyőképként és Pix-nyugtaként érkeztek. A szerző létrehozott egy Markdown-fájlokból álló mappát és egy CLAUDE.md utasításfájlt. Egy kártyaszámla képernyőképéből Claude 38 sort olvasott ki, és mindegyiket megerősíttette vele, mielőtt beírta. Később két oszlop lett a „ki fizette” és a „ki viseli a költséget” adatnak, minden projekt (felújítás, esküvő, utazás) saját főkönyvet kapott, a kanadai és amerikai költéseket pedig brazil reálban tárolták, az eredeti összeg megőrzésével. A számolásra Claude segítségével előbb egy szkript, majd egy saját Ruby parancssori eszköz (spltty) készült 86 teszttel, a képernyőképek feldolgozása pedig egy /ingest skill lett.

A szerző mérése szerint egy 457 soros, három főkönyvön átívelő elszámolásnál a parancssori eszközzel kb. 200 bemeneti token, 8 másodperc és 0,18 dollár kellett, csak a modellel 67 709 bemeneti token, kb. 3 perc 20 másodperc és 0,63–1,00 dollár. A három modellfuttatás mind fillérre ugyanazt az eredményt adta (17 930,52 reál), a szerző mégis a kódra bízza a pontos számolást, mert az eredményt különben minden héten ellenőriznie kellene. A homályos részeket (elmosódott nyugta, rejtélyes kereskedőnév) a modell kezeli.

A munkamegosztás a lényeg: a modell olvas és értelmez, a kód számol, és minden új sort a felhasználó hagy jóvá. Kártyaszámláknál és bankkivonatoknál: Érzékeny adatot csak olyan ágensnek adj át, amelynek adatkezelését ismered és elfogadod; a nem szükséges adatokat előbb takard ki. A spltty a szerző saját, nyílt forráskódú eszköze.